Klímacsúcs: Kína és az USA meglepő módon megállapodott az együttműködésről

SZ.de Klímacsúcs: Kína és az USA meglepő módon megállapodott az együttműködésről Michael Bauchmüller, Glasgow | Politikailag a két országnak jelenleg elege van a bajból. A klímakonferencián azonban a világ két legnagyobb klímabűnöse meglepő módon szövetséget kötött. Mi áll e mögött? Sok kérdésben megosztottak, most legalább egy kicsit egységesek az éghajlatvédelemben: az USA és Kína Sok kérdésben megosztottak, most legalább egy kicsit egységesek az éghajlatvédelemben: az USA és Kína Kína és az USA meglepő módon megállapodott az együttműködésről A tárgyalások hónapokig tarthattak, mindkét fél tárgyalópartnerei 30 alkalommal szólaltak fel - ezért az egy pillanatért, röviddel a glasgow-i klímacsúcs vége előtt: Kína és az USA a jövőben szorosabban együtt akar működni az éghajlatvédelemben. "Mindketten látjuk, hogy az éghajlatváltozás veszélye egzisztenciális és súlyos" - mondta Kína főtárgyalója, Hszie Zsenhua szerda este Glasgow-ban. "Az együttműködés az egyetlen esély a két ország számára." Azt is mondta, hogy "az éghajlatváltozás korában több az egység, mint a különbség". Ez jelenleg ritkán fordul elő a két szuperhatalom között, hiszen rengeteg konfliktus van kereskedelmi kérdések, emberi jogok, Tajvan és Hongkong körül. "Nincs hiány az eltérő álláspontokból" - mondja John Kerry, Joe Biden amerikai elnök különleges éghajlatvédelmi megbízottja. "De az éghajlatvédelemben együtt kell működnünk." Szerinte "elengedhetetlen az együttműködés". A háromoldalas nyilatkozat nagyrészt nem túl konkrét, de maga a tény, hogy létrejött, fontos a konferencia sikere szempontjából. Az Egyesült Államok és Kína sokáig megbénította egymást az éghajlatvédelem terén - mindkét fél a másik tétlenségére hivatkozott, hogy igazolja saját tétlenségét. Barack Obama és Hszi Csin-ping elnökök 2014-ben kötött kezdeti megállapodása csak egy évvel később nyitotta meg az utat a párizsi éghajlat-változási megállapodás előtt. A nyilatkozat szerint mindkét fél erőfeszítéseket kíván tenni a fosszilis energiától való minél gyorsabb elszakadás érdekében, és ezt a lehető leggyorsabban meg is akarja tenni. "Megegyeztünk, hogy a húszas években gyorsabb lépéseket teszünk" - mondta Xie. Kína a klímára különösen káros metánkibocsátás csökkentésén is dolgozik majd. Az USA és az EU nemrégiben egyesítette erőit ennek érdekében. A két ország éghajlat-politikáját egy közös munkacsoport is szorosabban összehangolja. Mindkettő 2025-ben új éghajlat-változási tervet is be akar mutatni - de a 2035-ig tartó tíz évre vonatkozóan. Ez a megállapodás hátulütője, mert sok helyen elmarad attól, amit számos fejlődő ország, szigetország és az EU követel. Ezek például azt követelik, hogy a jövőbeni éghajlatvédelmi terveket mindig öt évre készítsék el, hogy azokat gyakrabban lehessen és kelljen javítani. A nyilatkozat az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedést célzó cél elérésének útjába is állhat: A párizsi éghajlat-változási megállapodásban szereplő kétfokos célt használja. Ugyanakkor erőfeszítéseket akarunk tenni az 1,5 fok elérése érdekében - ez hasonló a párizsi megállapodáshoz. Ez valószínűleg megnehezíti a glasgow-i tárgyalásokat, amelyek hivatalosan pénteken érnek véget. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke üdvözölte a megállapodást, de hozzátette. "Most meg kell találnunk a globális megoldást, hogy életben tartsuk az 1,5 fokot" - írta a Twitteren.