Fehéroroszországi repülőgép: a "tökéletes vihar" gyors cselekvésre készteti az EU-t

Nick Beake A BBC brüsszeli tudósítója Közzétéve 9 órával ezelőtt "Ha most nem cselekedtek volna" - mondta nekem egy magas rangú diplomata - "az EU külpolitikáját, mint a geopolitikai hatalom kivetítésének eszközét, nagyjából eltemették". A 27 európai vezető által tegnap este Fehéroroszországgal kapcsolatban elért megállapodás szokatlanul gyors volt, ami arra késztette a magas rangú brüsszeli tisztviselőket, hogy azt állítsák, kemény lépéseket tettek egy teljesen elfogadhatatlan cselekedettel szemben. Követelték Roman Protasevics disszidens újságíró azonnali szabadon bocsátását, és megállapodtak abban, hogy a fehérorosz légitársaságokat kitiltják az európai légtérből, az uniós légitársaságok pedig nem repülhetnek át Fehéroroszország felett, valamint további, célzott gazdasági szankciókat terveznek. "Ez egyhangú ítélet volt" - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kora esti sajtótájékoztatón. "Ez a demokrácia, a szólásszabadság és az európai szuverenitás elleni támadás volt, és határozott választ igényelt". Ugyanez a diplomata azonban úgy vélte, hogy a minszki válság "tökéletes vihart" jelentett: a körülmények olyanok voltak, hogy az EU-nak nehéz lett volna nem valamiféle megállapodást elérni. Michael O'Leary, a Ryanair főnöke azt állítja, hogy a KGB biztonsági ügynökei voltak a járaton. Először is, a sokk, hogy a két uniós főváros között utazó utasok élete veszélybe került. Másodszor, a veszélyeztetés oka látszólag az volt, hogy egy másként gondolkodó újságírót akartak őrizetbe venni. Harmadszor, az EU tisztviselői már előrehaladott állapotban voltak a Lukasenko-rezsim elleni meglévő szankciók szigorításával. Mi történik egy katonai repülőgép elfogásával? Egyesek azon tűnődtek, hogy Magyarország ellenállhat-e a Fehéroroszországgal szembeni további intézkedéseknek. Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is támogatja Alekszandr Lukasenko 27 éve tartó uralmát, miközben a vádak szerint szavazatokat hamisítottak és brutálisan elnyomták a másként gondolkodókat. Úgy tűnik azonban, hogy Orbán Viktor tegnap este nem volt hajlandó harcba szállni. Mit változtatnak a szankciók? Egyelőre nehéz megmondani, hogy a megerősített szankcióknak milyen hatása lesz. Az EU tisztviselői most mérik fel, hogy mely magánszemélyek, vállalatok (és így ágazatok) lesznek a fehérorosz kormányt támogató személyek és vállalatok célpontjai. A vezetők talán egyetértettek az erősebb gazdasági szankciók elvében, de a részleteket illetően a tömbön belül megosztottság alakult ki. Németország, Olaszország és Franciaország, amelyek jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeznek Minszkhez, az elmúlt hetekben a jelentések szerint vonakodtak olyan útra lépni, amely veszélyeztetheti saját jogos gazdasági érdekeiket. A német média szerint a szigorúbb intézkedések mintegy 350 vállalatot érinthetnek, köztük olyan óriáscégeket, mint a Siemens és a Bosch. Az elkövetkező napokban ez a fővárosok közötti nézeteltérések újabb és fokozott forrásává válhat. Mit tehet még az EU? Amint azt széles körben nyomon követték, az "államilag támogatott gépeltérítésnek" és "légitársasági kalózkodásnak" nevezett esetekre adott válasz részben a légiközlekedési ágazatra összpontosított. Itt nem az EU lépett ki először a sorból - az Egyesült Királyság és Ukrajna már korábban bejelentette a fehérorosz repülőgépek repülési tilalmát, és a fehérorosz légtér bojkottjára szólított fel. De ez a kollektív fellépés Fehéroroszország további elszigetelését fogja szolgálni - és jelentős mértékben a népét is, ami aggodalomra ad okot. Miért cselekszik az EU gyakran lassan Az EU kritikusai szerint a külpolitika már régóta a blokk Achilles-sarka: a nemzetek feletti megközelítés túl gyakran nem találja el a célt. A közelmúlt két eseménye jelképezi, hogy a blokknak mind politikai, mind gyakorlati szempontból milyen nehézségekkel kell szembenéznie, ha egységes, koherens hangon akar fellépni. Először is, Josep Borrell külpolitikai vezető februári moszkvai látogatása, amikor nem sikerült megvédenie Európa vezetőit a hazugság vádjával szemben. Áprilisban Ankarában azt láttuk, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek nem adtak helyet, nyilvánvalóan azért, mert nő volt, míg Charles Michel, az Európai Tanács elnöke VIP-helyet kapott. Putyin Oroszországának és Erdogan Törökországának ilyen trükkjei után a héten egy másik "erős ember", Lukasenko Fehéroroszországa lépett elő, hogy próbára tegye a külpolitika terén. Brüsszel úgy érzi, hogy megfelelt a kihívásnak. De ha volt is remény arra, hogy a közeledő európai konszenzus azonnali hatást gyakorol majd Lukasenkóra, ez rövid életű volt. Miközben az uniós csúcstalálkozón zárt ajtók mögött a szigorúbb intézkedésekről állapodtak meg, a vezető maga is szigorúbb intézkedéseket hagyott jóvá - megtiltotta a kormánya által nem engedélyezett tüntetések élő közvetítését.