A dán titkosszolgálat segített az Egyesült Államoknak Angela Merkel német elnök után kémkedni

A német politikusok elleni NSA-kémkedési botrányban való dán bűnrészességre derült fény egy közös európai médiavizsgálat során. A dán titkosszolgálat segített az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) kémkedni az uniós vezetők, köztük Angela Merkel német kancellár és Frank-Walter Steinmeier német elnök után - derült ki egy vasárnap közzétett európai médiavizsgálatból. A leleplezés, miszerint az Egyesült Államok kémkedett szövetségesei után, először 2013-ban látott napvilágot, de az újságírók csak most jutottak hozzá azokhoz a jelentésekhez, amelyek részletesen ismertetik, hogy a dán védelmi hírszerző szolgálat (FE) milyen támogatást nyújtott az NSA-nak. A jelentésből kiderült, hogy Németország közeli szövetségese és szomszédja együttműködött az amerikai kémkedési műveletekkel, amelyek a kancellárt és az elnököt vették célba. A német balközép szocialista párt (SPD) akkori kancellárjelöltje, Peer Steinbrück is célpont volt - derült ki az új jelentésből. Az NSA-vizsgálóbizottság "nagy siker A titkosszolgálati források továbbították az információkat egy olyan csoportnak, amelynek tagjai a dán, a svéd és a norvég műsorszolgáltatók (DR, SVT és NRK), valamint a Le Monde című francia lap, a Süddeutsche Zeitung című német lap és az NDR és a WDR német közszolgálati műsorszolgáltatók voltak. Hogyan reagáltak a német tisztviselők? Steinbrück beszélt a kutatócsoport német tagjaival, miután tudomást szerzett az ellene folyó kémkedési műveletekről. "Politikailag ezt botrányosnak tartom" - mondta. Elfogadta ugyan, hogy a nyugati államoknak szükségük van működő titkosszolgálatokra, de az, hogy a dán hatóságok kémkedtek partnereik után, azt mutatja, "hogy inkább saját maguk csinálják a dolgokat". Sem Merkelnek, sem Steinmeiernek "semmilyen tudomása" nem volt a vezető dán kormánytisztviselők által végzett kémkedési műveletekről. Egy szóvivő azt mondta, hogy a kancellárt tájékoztatták a leleplezésekről. Hogyan keveredett bele a dán kormány? A dán kormány legkésőbb 2015-ben tudott arról, hogy országuk titkosszolgálata érintett az NSA-botrányban. Az NDR beszámolója szerint az NSA volt alkalmazottja és informátor Edward Snowden leleplezései után kezdtek el információkat gyűjteni az FE és az NSA együttműködéséről 2012 és 2014 között a titkos Dunhammer-jelentésben. Az általuk összegyűjtött információkból kiderült, hogy az FE segített az NSA-nak kémkedni vezető politikusok után Svédországban, Norvégiában, Hollandiában és Franciaországban, valamint Németországban. A dán hírszerzés segített az amerikai ügynökségnek abban is, hogy kémkedjen a dán kül- és pénzügyminisztérium, valamint egy dán fegyvergyártó cég után. Az FE az NSA-val magával az amerikai kormánnyal szembeni kémkedési műveletekben is együttműködött. Miután kiderült, hogy a két ország hírszerző szolgálatai közötti együttműködés pontosan milyen messzire ment, a dán kormány 2020-ban lemondásra kényszerítette az FE teljes vezetőségét. Mi késztette a dán kémeket arra, hogy segítsenek az NSA-nak? A titkosszolgálati műveletek dán szakértője, Thomas Wegener Friis úgy véli, hogy az FE választás előtt állt, hogy melyik globális partnerrel dolgozzon szorosabban együtt. "Egyértelmű döntést hoztak, hogy az amerikaiakkal és az európai partnereikkel szemben dolgozzanak" - mondta az NDR-nek. Patrick Sensburgot, aki az NSA kémkedési botrányát vizsgáló német parlamenti bizottságot vezette, nem lepte meg a hír. A Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) törvényhozója számára fontos, hogy megértsük, mi mozgatja a titkosszolgálatokat. "Nem a barátságokról van szó. Nem erkölcsi-etikai törekvésekről van szó. Hanem érdekek hajszolásáról" - mondta az NDR-nek. Az NSA, az FE és a dán védelmi minisztérium nem reagált a kutatással kapcsolatos megkeresésekre, a védelmi minisztérium általános közleménye azonban úgy fogalmazott, hogy "a közeli szövetségesek szisztematikus lehallgatása elfogadhatatlan".