Vissza az atomenergiához? Egy tanulmány azt mutatja, hogy mennyibe kerülne Németországnak a visszatérés

Vissza az atomenergiához? Egy tanulmány azt mutatja, hogy mennyibe kerülne Németországnak a visszatérés Neue Zürcher Zeitung Németország Vissza az atomenergiához? Egy tanulmány megmutatja, mennyibe kerülne Németországnak az újrabelépés Johannes C. Bockenheimer, Berlin • 17 óra • 3 perc olvasási idő A schleswig-holsteini brokdorfi atomerőművet 2021-ben leállították. Egy tanulmány szerint a reaktor gyors beindítása technikailag lehetséges lenne. Ez volt a lehető legrosszabb pillanat a kilépéshez: amikor a német kormánykoalíció 2023 áprilisában kikapcsolta az utolsó három atomerőművet, az ország története legnagyobb energiaválság közepén volt. Oroszország Ukrajna elleni támadása megemelte az energiaárakat, amit a fogyasztók és nem utolsósorban az ipari vállalatok is éreztek. De Berlinben határozottak maradtak: atomenergia? Nem köszönöm. Húsz hónappal később a helyzet még mindig feszült. Az ipari nagyfogyasztók villamos energia ára 2021 óta csaknem megháromszorozódott, ma már alig 14 cent alá kerül kilowattóránként. A megmaradt atomerőművek enyhülést jelenthetnek ezen a helyzeten. 20 milliárd eurós beruházásra van szükség A Radiant Energy Group amerikai tanácsadó cég most kiszámolta, mennyibe kerülne az atomenergia visszatérése. Az eredmény: mintegy 20 milliárd eurós beruházással kilenc német reaktor kerülhet újra üzembe. Összehasonlításképpen: csak az LNG-infrastruktúra kiépítése az orosz gázszállítások befejezése után több mint 15 milliárd euróba került. A cég számításai szerint a reaktorok megawattóránként 100 eurós áramvásárlási áron több mint 100 milliárd euró profitot termelhetnek a következő húsz évben. Utal egy aktuális amerikai példára is: a Microsoft szoftvercég a közelmúltban úttörő megállapodást írt alá. A cég megawattóránként 110-115 dollárt akar fizetni a Three Mile Island atomerőmű újraindításáért Pennsylvania államban. A tanulmány szerint Németországban három reaktort lehetne különösen gyorsan újraaktiválni. A schleswig-holsteini brokdorfi kemence már 2025 végén újra villamos energiát termelhet. Az alsó-szászországi Emsland és Grohnde erőművek 2028-ra következhetnek. 2032-ig további hat reaktor üzemelhet újra. A közgazdász a méltányos kockázatelosztást sürgeti Manuel Frondel energiaszakértő, az RWI – Leibniz Gazdaságkutató Intézet munkatársa szintén potenciált lát az újbóli piacra lépésben. „Ha költséghatékonyan akarjuk elérni a klímacélokat, kilenc atomerőmű újraaktiválása minden bizonnyal nagyon hasznos lenne, különösen húsz éves élettartammal” – mondja az NZZ-nek adott interjújában. Gazdasági szempontból az újraaktiválás különösen előnyös lenne, mert éjszaka kevesebb áramot kellene külföldről importálni magas áron – folytatta Frondel. A közgazdász azonban világos finanszírozási szabályokat sürget. Azt követeli, hogy a nukleáris energia mennyiségét árverésre bocsátsák, és a bevételt a „nukleáris hulladékok ártalmatlanításának finanszírozására szolgáló alapba” vezessék be. Ez megakadályozná, hogy a társadalom végül viselje az ártalmatlanítási költségeket, miközben a magáncégek zsebre vágják a nyereséget. Technikailag az újraindítás lehetséges lenne, de nem egyszerű. Erről a TÜV egyesület ügyvezetője, Joachim Bühler is meg van győződve. Úgy véli, hogy a közelmúltban leállított három atomerőmű újraindítása „biztonsági szempontból nagyon megterhelő, de nem lehetetlen” – mondta az NZZ-nek. Az idő azonban a lényeg. Minden további leszerelési intézkedéssel az újraaktiválás bonyolultabbá válik – figyelmeztet. Értékelése szerint legalább három évet kellene betervezni a három legfiatalabb reaktor újraindítására. A politikusok már leírták az atomenergiát, Berlinben azonban hallani sem akarnak az ilyen megfontolásokról. Az atomenergia „döglött ló” – jelentette ki Olaf Scholz szövetségi kancellár nem sokkal a tavalyi nukleáris leállítás után. Az atomenergia nem versenyképes – segítette Robert Habeck alkancellár. Az Unió megosztott ebben a kérdésben. Friedrich Merz CDU-vezér és ellenzéki vezető az év elején „eldőltnek” nyilvánította az atomenergia kérdését. Energetikai szakértők később egy koncepciós dokumentumot mutattak be a pártnak, amelyben a reaktorok újra üzembe helyezésének vizsgálatát kérték. Új reaktorkoncepciókat is kutatnak majd. Új épület nem szükséges. Az FDP sokkal nyitottabb a vitában. „Ha a vállalatok készek támogatások nélkül befektetni az atomenergiába, akkor nem szabad ideológiai tilalmakat alkalmazni a gondolkodásban” – mondja Lukas Köhler energiapolitikai szóvivő az NZZ-nek adott interjújában.