Betty MacDonald Fan Club. Join fans of the beloved writer Betty MacDonald (1907-58). The original Betty MacDonald Fan Club and literary Society. Welcome to Betty MacDonald Fan Club and Betty MacDonald Society - the official Betty MacDonald Fan Club Website with members in 40 countries. Betty MacDonald, the author of The Egg and I and the Mrs. Piggle-Wiggle Series is beloved all over the world. Don't miss Wolfgang Hampel's Betty MacDonald biography and his very witty interviews on CD and DVD!
Wednesday, August 24, 2022
rusi dezert’iri rusetis shemosevaze: "es aris q’velaze tsudi da q’velaze sisulele, rats chvens mtavrobas sheedzlo gaek’etebina"
რუსი დეზერტირი რუსეთის შემოსევაზე: "ეს არის ყველაზე ცუდი და ყველაზე სისულელე, რაც ჩვენს მთავრობას შეეძლო გაეკეთებინა"
ალექსანდრა ბესტე - გუშინ 20:45 საათზე
|
პაველ ფილატიევი რუსეთის არმიის მედესანტე იყო. მერე საზღვარგარეთ გაიქცა. CNN-ის ინტერვიუში ის ერთეულების იმედგაცრუებაზე საუბრობს.
რუსი მედესანტე და დეზერტირი უკრაინაზე რუსეთის თავდასხმის კრემლის გამართლებას სიცრუეს უწოდებს. „ჩვენ ვერ ვხედავთ მიზეზებს, რის გამოც ხელისუფლება ცდილობს ჩვენთვის ახსნას (ომი). ეს ყველაფერი სიცრუეა“, - განაცხადა პაველ ფილატიევმა ამერიკულ საინფორმაციო არხთან CNN-თან ინტერვიუში.
”ჩვენ გვესმოდა, რომ ჩავვარდით სერიოზულ კონფლიქტში, სადაც ჩვენ უბრალოდ ვანადგურებთ ქალაქებს და რეალურად არავის ვათავისუფლებთ”, - თქვა 33 წლისამ. „ჩვენ მხოლოდ მშვიდ ცხოვრებას ვანგრევთ. ამ ფაქტმა დიდი გავლენა იქონია ჩვენს მორალზე.” ფილატიევის თქმით, ჯარისკაცები “გრძნობენ, რომ ჩვენ არაფერ კარგს ვაკეთებთ”.
ორი კვირის წინ რუსეთის საჰაერო ძალების 56-ე პოლკის ყოფილმა მედესანტემ გამოაქვეყნა თავისი 100-ზე მეტი გვერდიანი დღიური რუსული აგრესიული ომის წინააღმდეგ სოციალურ ქსელ VKontakte-ში, Facebook-ის რუსული ექვივალენტი. ამის შემდეგ ის რუსეთიდან გაიქცა. 33 წლის მანამდე ტრავმის გამო ფრონტიდან ევაკუირებული იყო.
CNN-ის ცნობით, ფილატიევი პირველი სამხედრო პირია რუსეთიდან, რომელმაც რუსეთის შემოჭრის წინააღმდეგ ისაუბრა და ქვეყანა დატოვა. ყირიმში განლაგებული მისი ქვედანაყოფი ადრე გაგზავნეს ომში ხერსონის რეგიონის დასაპყრობად.
მედესანტეს თქმით, დანაყოფი ცუდად იყო აღჭურვილი და, როგორც ჩანს, შეჭრას რაიმე ახსნა არ ჰქონდა. "ჩვენი ყაზარმები დაახლოებით 100 წლისაა და ვერ იტევს ყველა ჩვენს ჯარისკაცს", - თქვა ფილატიევმა. "ჩვენი მთელი იარაღი არის ავღანეთის დროიდან".
დანაყოფს აკლდებოდა დრონები და სხვა უპილოტო საფრენი აპარატები. გარდა ამისა, ჯარისკაცებმაც და მეთაურებმაც არ იცოდნენ რა გაეკეთებინათ უკრაინაში.
ხერსონის შემოვლიდან რამდენიმე დღის შემდეგ ბევრ ჩვენგანს არც საკვები გვქონდა, არც წყალი და არც საძილე ტომრები. სიცივის გამო ჯარისკაცებს ღამით ვერ ეძინათ. ფილატიევი აღწერს: „ჩვენ ვეძებდით ნაგავსა და ნაწიბურებს, რომ შემოგვეხვია და გაგთბეს“.
ქალაქი ხერსონი იყო ერთ-ერთი პირველი ქალაქი უკრაინაში, რომელიც თითქმის მთლიანად დაიპყრო მას შემდეგ, რაც შემოჭრა დაიწყო. შეტევა ქვეყნის სამხრეთით გადაინაცვლებს, უკრაინის ჯარები ამჟამად იბრძვიან ქალაქის დასაბრუნებლად.
დეზერტირების შემდეგ ფილატიევს გაუჭირდა ექვსთვიანი აგრესიული ომის მიღმა არსებული ხედვის გაგება: „ახლა, როცა იქიდან გავედი და იარაღი აღარ მაქვს, ვფიქრობ, ეს არის ყველაზე ცუდი და სულელური რამ ჩვენი მთავრობას შეეძლო ამის გაკეთება“.
33 წლის მამაკაცი შეძრწუნებული იყო იმით, რაც მის ქვეყანაში ხდებოდა. ”ყველაფერი განადგურებულია, კორუმპირებული”, - განუცხადა მან CNN-ს. „არ ვიცი, სად უნდა ხელისუფლებას ჩვენი წაყვანა. რა არის შემდეგი ნაბიჯი? ბირთვული ომი?”
გაქცევამდე ფილატიევმა რუსეთში იზოლირებული ინტერვიუები ჩაატარა მედიაში. დეზერტირს მიაჩნია, რომ სავარაუდოა, რომ კრემლს შურისძიება შეუძლია მასზე.
„ან ციხეში ჩამასვენენ... ან უბრალოდ გამაჩუმებენ ჩემი მოშორებით“, - თქვა ყოფილმა მედესანტემ. „სხვა გამოსავალს ვერ ვხედავ. თუ ეს მოხდება, მაშინ ხდება."
rusi dezert’iri rusetis shemosevaze: "es aris q’velaze tsudi da q’velaze sisulele, rats chvens mtavrobas sheedzlo gaek’etebina"
aleksandra best’e - gushin 20:45 saatze
|
p’avel pilat’ievi rusetis armiis medesant’e iq’o. mere sazghvargaret gaiktsa. CNN-is int’erviushi is erteulebis imedgatsruebaze saubrobs.
rusi medesant’e da dezert’iri uk’rainaze rusetis tavdaskhmis k’remlis gamartlebas sitsrues uts’odebs. „chven ver vkhedavt mizezebs, ris gamots khelisupleba tsdilobs chventvis akhsnas (omi). es q’velaperi sitsruea“, - ganatskhada p’avel pilat’ievma amerik’ul sainpormatsio arkhtan CNN-tan int’erviushi.
”chven gvesmoda, rom chavvardit seriozul k’onplikt’shi, sadats chven ubralod vanadgurebt kalakebs da realurad aravis vatavisuplebt”, - tkva 33 ts’lisam. „chven mkholod mshvid tskhovrebas vangrevt. am pakt’ma didi gavlena ikonia chvens moralze.” pilat’ievis tkmit, jarisk’atsebi “grdznoben, rom chven araper k’args vak’etebt”.
ori k’viris ts’in rusetis sahaero dzalebis 56-e p’olk’is q’opilma medesant’em gamoakveq’na tavisi 100-ze met’i gverdiani dghiuri rusuli agresiuli omis ts’inaaghmdeg sotsialur ksel VKontakte-shi, Facebook-is rusuli ekvivalent’i. amis shemdeg is rusetidan gaiktsa. 33 ts’lis manamde t’ravmis gamo pront’idan evak’uirebuli iq’o.
CNN-is tsnobit, pilat’ievi p’irveli samkhedro p’iria rusetidan, romelmats rusetis shemoch’ris ts’inaaghmdeg isaubra da kveq’ana dat’ova. q’irimshi ganlagebuli misi kvedanaq’opi adre gagzavnes omshi khersonis regionis dasap’q’robad.
medesant’es tkmit, danaq’opi tsudad iq’o aghch’urvili da, rogorts chans, shech’ras raime akhsna ar hkonda. "chveni q’azarmebi daakhloebit 100 ts’lisaa da ver it’evs q’vela chvens jarisk’atss", - tkva pilat’ievma. "chveni mteli iaraghi aris avghanetis droidan".
danaq’ops ak’ldeboda dronebi da skhva up’ilot’o sapreni ap’arat’ebi. garda amisa, jarisk’atsebmats da metaurebmats ar itsodnen ra gaek’etebinat uk’rainashi.
khersonis shemovlidan ramdenime dghis shemdeg bevr chvengans arts sak’vebi gvkonda, arts ts’q’ali da arts sadzile t’omrebi. sitsivis gamo jarisk’atsebs ghamit ver edzinat. pilat’ievi aghts’ers: „chven vedzebdit nagavsa da nats’iburebs, rom shemogvekhvia da gagtbes“.
kalaki khersoni iq’o ert-erti p’irveli kalaki uk’rainashi, romelits titkmis mtlianad daip’q’ro mas shemdeg, rats shemoch’ra daits’q’o. shet’eva kveq’nis samkhretit gadainatsvlebs, uk’rainis jarebi amzhamad ibrdzvian kalakis dasabruneblad.
dezert’irebis shemdeg pilat’ievs gauch’irda ekvstviani agresiuli omis mighma arsebuli khedvis gageba: „akhla, rotsa ikidan gavedi da iaraghi aghar makvs, vpikrob, es aris q’velaze tsudi da suleluri ram chveni mtavrobas sheedzlo amis gak’eteba“.
33 ts’lis mamak’atsi shedzrts’unebuli iq’o imit, rats mis kveq’anashi khdeboda. ”q’velaperi ganadgurebulia, k’orump’irebuli”, - ganutskhada man CNN-s. „ar vitsi, sad unda khelisuplebas chveni ts’aq’vana. ra aris shemdegi nabiji? birtvuli omi?”
gaktsevamde pilat’ievma rusetshi izolirebuli int’erviuebi chaat’ara mediashi. dezert’irs miachnia, rom savaraudoa, rom k’remls shurisdzieba sheudzlia masze.
„an tsikheshi chamasvenen... an ubralod gamachumeben chemi moshorebit“, - tkva q’opilma medesant’em. „skhva gamosavals ver vkhedav. tu es mokhdeba, mashin khdeba."